1. Fólia takarásos gázosítás

2. Fém- és vasbeton silóban tárolt termények gázosítása

3. Malmok, üres terek  gázosítása

4. Raktárak inszekticides kezelése

5. Leggyakrabban előforduló rovarkártevők

Gázosítás

A gabona tárolása során a legnagyobb veszteségeket a raktári kártevők okozhatják. Egyik ideális szaporodó helye a kártevőknek a gabonatároló, egyrészt, mert elegendő mennyiségben áll rendelkezésre táplálék, másrészt pedig zavartalanul fejlődhetnek, hisz még természetes ellenségeiktől is védve vannak. Így nem meglepő, ha a betárolásnál még észrevehetetlen fertőzésből néhány hónap alatt milliós nagyságrendű fertőzés alakulhat ki.

Amennyiben a tárolt terményünkben megjelentek a rovar kártevők, elpusztításukra többnyire a GÁZOSÍTÁSSAL történő kezelés lehet alkalmas.

A terménygázosítás ma Magyarországon szinte kizárólag foszfor-hidrogén (PH3) gázzal történik. A gáz fejlesztéséhez az alumínium, illetve a magnézium foszfidjait használják, melyekből a levegő nedvességének hatására PH3 fejlődik
Fontos tudni, hogy a PH3 igen erősen mérgező (I-es forgalmi kategória), belélegezve súlyos, akár halálos mérgezést is okozhat. Ugyanilyen következménye lehet a készítmények lenyelésének is. Bizonyos töménységben vagy nagy mennyiségű víz hatására történő gázfejlődés során robbanásveszélyes elegy alakulhat ki.
A gázosítószereket, kizárólag egészségügyi gázmesteri képesítéssel rendelkező szakember szerezheti be, tárolhatja, illetve használhatja fel. A felhasználás során a szakember tájékoztatja a gázosítandó terület felelős vezetőjét és az ott dolgozókat a betartandó rendszabályokról és a felhasznált anyag engedélyezési okiratában és biztonságtechnikai adatlapjában szereplő legfontosabb előírásairól.

A gáz a gáztérben először lefelé, majd a gázokra jellemzően minden irányban terjed (naponta kb. egy métert halad gabonában).
Azonban nedves, összetömörödött gócokba illetve a poros, törtszemes, polyvás területekre nem vagy csak kis töménységben tud behatolni.

A mezőgazdasági áruk tárolásával, kereskedelmével foglalkozóknak a következő szolgáltatásokkal állunk rendelkezésére:

1. Fólia takarásos gázosítás

Ez a módszer lehetővé teszi a termény helyszíni, szabadföldi gázosítását. Kivitelezése egyszerű, gyors illetve zárt térben és szabadban egyaránt használható.
Fólia alatt
- ömlesztett vagy zsákos áru;
- épületben, vagonban és konténerben elhelyezett ömlesztett termény;
- jármű;

Síktárolóban tárolt ömlesztett tétel
fóliatakarásos gázosítása

 Oszlopos síktárolóban tárolt ömlesztett tétel
fóliatakarásos gázosítása

2. Fém- és vasbeton silóban tárolt termények gázosítása

• Siló gázosítás húzatással egyik silóból a másikba foszforhidrogén készítmény alkalmazásával. Formuláció: pellet; tabletta; golyó; tasak.
  Kitároláskor, a rostálás kötelező (kivéve tasak használatakor).
• J-System: Új gázosítási technológia a silós gabonatárolásnál

A silócellán belül a gázosító szer eloszlását és ezzel együtt a gázfejlődés egyenletességét már nem lehet befolyásolni. Ennek kiküszöbölését teszi lehetővé a gázvisszavezetéses, kényszer – légbefúvásos módszer az ún. J-System gázosítási eljárás. A hagyományos technológiával ellentétben, a silóban tárolt gabonát nem kell a gázosítással egy időben átforgatni.
Az eljárás alkalmilag létesíthető keringetéssel az ömlesztett terményben fejlődő foszfor – hidrogén egyenletes elterjedését biztosítja, melynek használata során a gázosítás hatékonyságát nagymértékben fokozni lehet. Ez a technológia a világ egyre több országában használatos.

Az eljárás előnyei:

-  a gázosító szerek kijuttatása (silóba, garmadába) lényegesen rövidebb ideig tart,
-  a technológia garantálja a teljes mennyiségű gabonában az egyenletes koncentrációt (biztos ölőhatás),
-  a gázosító szer maradék anyaga az expozíciós idő után nem marad a gabonában,
-  a gázosítást követően a gabonát nem kell rostálni,
-  a gázosítási szer behatási ideje lerövidül a húzatás idejével,
-  a megrendelő elektromos és munkabér jellegű költségei jelentősen csökkennek,
-  a gabona szállíthatósága akár napokkal is lerövidülhet.

Kiépített J-System rendszer I.

3. Malmok, üres terek  gázosítása

Malmok és üres terek fertőtlenítésének egyik lehetséges módja a gázosításos eljárás. Az eljárás végrehajtása előtt gondoskodni kell az épület teljes kiürítéséről , valamint a megfelelő hatásfok elérése céljából tökéletesen szigetelni kell az épületet.

Mivel a gázosítás során alkalmazott szer erősen mérgező, valamint tűz- és robbanás veszélyes a biztonságtechnikai előírások betartása elengedhetetlen.

A gázosítást kizárólag egészségügyi gázmesteri képesítéssel rendelkező szakember végezheti.

4. Raktárak inszekticides kezelése

Nagynyomású permetezővel juttatjuk ki a rovarölő szert. A raktár egész alapterületére, valamint a falakra kijuttatott irtószerrel tudjuk elérni, hogy a raktárak rovar-fertőzöttsége használat előtt megszűnjön.

- Üres légtér fertőtlenítése:(silócellák, síktárolók)
  A védekezés legfontosabb eszköze a megelőzés, azaz a termény betárolása előtt elengedhetetlen az üres raktárak, silók tisztítása, fertőtlenítése.
  
  Megrendelés alapján alkalomszerűen végezzük, különböző rovarölő szerek felhasználásával, amelyeket permetező vagy hideg - és melegködképző géppel juttatunk az üres silócellákba, raktárakba. Célja az üres silócellákban, raktárakban megbúvó készletkártevők (zsizsik, lisztbogár stb.) elpusztítása, így megakadályozva a későbbiekben tárolni kívánt termény elfertőződését.
  Síktárolók esetében, nagyteljesítményű, légporlasztásos permetezőgéppel  is végezzük a fertőtlenítést.

  - Termény preventív rovarölő szeres kezelése
Betároláskor a termény felületére rovarölő szert visznek fel filmszerű rétegben, ezzel az eljárással 0, 5 – 1 év tartósságot lehet biztosítani az előtte megtisztított gabona felületén a rovarkártevők ellen.

Légtér-fertőtlenítés visszaellenőrzése

Az irtandó helység több pontjáról kaparékot szedünk. Ezt rostával megvizsgáljuk. Megszámoljuk hány élő rovar lesz a szitában. Ezt a műveletet ismételjük meg permetezés után néhány nappal. A két szám hányadosa 100-zal szorozva adja a hatékonyságot, melyet 95 %-ig fogadunk el.

Leggyakrabban előforduló rovarkártevők

A sikeres és hatékony védekezéshez feltétlenül szükséges a leggyakrabban előforduló rovarkártevők életmódjának ismerete. Ezeknek az apró általában 2-5 mm nagyságú kártevőknek (gabonazsizsik, rizszsizsik, kis lisztbogár, fogasnyakú gabonabogár, lapos gabonabogár, stb.) a közös jellemzőjük, hogy hozzánk a trópusi vagy mediterrán területekről kerültek be, különböző passzív terjedéssel. A terményt főleg a lárvák, de a kifejlett rovarok is károsítják. Származási helyükből következik, hogy a meleg, többé-kevésbé párás környezetben érzik jól magukat.

A zsizsikekről fontos tudni, hogy a nőstény a gabona (búza, rozs, árpa, rizs, kukorica, köles) magján lyukat vág, abba helyezi petéjét, majd a nyílást gyorsan keményedő váladékával lezárja. A kikelő lárvák a magban fejlődnek ki, annak belsejét fogyasztják, bebábozódnak, majd kirágják magukat kifejlődött bogárként a mag belsejéből.

Gabonazsizsik	Kis lisztbogár	Nagy lisztbogár	Fogasnyakú gabonabogár  stb.

Fontos megemlíteni a raktárakban előforduló különböző molyokat, melyeknek a lárvái károsítanak a termény fogyasztásával, szennyezésével illetve a felszínt behálózó szövedékükkel, amelyek alatt az áru meleg, párás, gyakran dohos lesz, és így kiváló feltételeket biztosítanak a fent említett bogarak fejlődéséhez, szaporodásához.

 A fentieken túl gyakori kártevő még a lisztatka és a portetű. 

Lisztatka	Portetű