Rovarirtás

A rovarirtás módszerei

 A rovarirtás eredményessége számos feltételtől függ. Célszerűen kell kiválasztani a megfelelő eljárást, gyakran csak a komplex védekezés, azaz több módszer, vegyszer együttes alkalmazása lehet hatásos.

A rovarirtás sikere jórészt a megfelelő módszer kiválasztásának a függvénye. A célravezető eljárást mindig a kártevő biológiájának ismeretében, a védekezés céljának megfelelően és a helyi sajátosságok figyelembevételével kell kiválasztani. Ennek során tárgyilagosan kell mérlegelni, az alkalmazni kívánt módszer előnyeit és hátrányait.

Általában a védekezésben az a helyes eljárás, hogy az elszaporodott kártevők irtása vegyszerrel történjen.

Rovarirtás permetezéssel

Tartós méregmező létesítésére szolgáló eljárás, a permetezőszert vízzel hígítva munkaoldatban juttatjuk a felületre. A hatásos permetezés feltétele a helyes irtószer adagolás és az egyenletes eloszlatás, hogy a méregmező minden m2 -re az előírt hatóanyag mennyiség kerüljön.

Rovarirtás hidegköd-képzéssel

A hidegköd-képző szer mechanikus úton, finom köd formájában kerül arra alkalmas eszközzel kiporlasztásra. A megfelelő eredmény érdekében a kezelendő helyiséget gondosan készítsük elő. A nyílászárókat csukjuk be, a ventillátorokat és a légkondicionálót kapcsoljuk ki. A ködöt irányítsuk a rovarok tartózkodási helyeire. Ennek érdekében a berendezési tárgyakat húzzuk el a faltól. A kijuttatott szemcsék átmérőjének 95%-a 20-50 mikrométer között kell lennie. Értékes tárgyak, felületek esetén a károsító hatás tisztázása érdekében minden esetben próbakezelést végzünk. Alkalmazható irtásra, kiűzésre, valamint rés-és repedéskezelésre.

Rovarirtás ULV-eljárással

Lényegében az eljárás megegyezik a hidegköd-képzéssel, azonban itt 5-20 mikrométer közötti csepp átmérőjű szemcséket juttatunk ki a felületre ULV-berendezéssel.

Rovarirtás rovarirtó gélek alkalmazásával

Kis környezetterheléssel járó technológia, melyet hangyák és csótányok épületen belüli irtására fejlesztettek ki.

Rovarirtás füstképzéssel

Szakemberek által kiegészítő módszerként alkalmazható. Először permetezéssel alakítunk ki tartós méregmezőt, majd a kezelendő légtér nyílászáróit becsukjuk. Helyezzük ki a megfelelő számú patront vagy tablettát. Füstképzési behatási idő letelte után alapos szellőztetést végezzünk.

Rovarirtás porozással

A port vékony rétegben, célzottan a rovarok búvóhelyeire és vonulási útjaira juttatjuk ki.

Repülőrovarok

A repülő rovarok nem csak a vízparti esték hívatlan vendégei. Nappal is kellemetlenek a városi lakásokban, a vendéglátóhelyek konyháin, kerthelyiségeiben és környezetünkben bárhol, amennyiben számukra kedvező életfeltételeket találnak, és el tudnak szaporodni.

Ha a hőmérséklet enyhe vagy meleg, a levegő páratartalma megfelelően magas és tenyészőhelyek is rendelkezésre állnak, okkal lehet tartani a rovarvilág tavasztól őszig tartó inváziójára.

Természetesen táplálékforrásra is szükségük van. Az étlap bőséges: a vérszívók számára mi magunk biztosítjuk a kiapadhatatlan táplálékforrást, de házi- és haszonállatainkat sem kímélik.
Az élelmiszerlátogatók sem éheznek. Minden gondosságunk ellenére megtalálják a számukra életet jelentő morzsákat vagy egyéb ételmaradékokat.

Hogyan védekezhetünk eredményesen a repülő rovarok ellen? A menüpontokra kattintva részletesen olvashat az egyes repülőrovarok megjelenéséről, életmódjáról és az irtásukra szolgáló technológiákról.

A védekezés részben a megelőzésre (az ártalom kivédésére, a szúnyogcsípés elhárítására, illetve a szúnyoglárvák elpusztítására), részben az irtásra (a már kikelt egyedek, az imágók elpusztítására, számuk jelentős mérvű csökkentésére) irányul.

Az ártalom megelőzése

Egyéni védelemre, az imágók bejutásának megakadályozására a háló, míg a szúnyogcsípések megelőzésére a szúnyogriasztó szer alkalmas. Egyes esetekben a tenyészőhelyek felszámolásával vagy kezelésével érhető el megfelelő eredmény.

Imágók távoltartása

Célja a szúnyogcsípés megakadályozása.

Rovarriasztó szerek használata

A személykezelésre szolgáló készítmények, a használati utasításukban megadott módon, elsődlegesen a szúnyogcsípés veszélyének kitett bőrfelületekre juttathatók ki, de az aeroszol palackkal a műanyagot nem tartalmazó ruházat is kezelhető.
Hatástartósságukat általában a készítményben levő hatóanyag (leggyakrabban a dietil-toluamid) mennyisége határozza meg.
Az utóbbi időben közkedvelt szúnyogriasztó gyertya/fáklya/mécses/lámpaolaj/spirál a használati utasításban leírt feltételek betartásával kizárólag szabadban alkalmazható.
Háló alkalmazása
A nyílászárókhoz (ajtó- vagy az ablaktokokhoz) illeszkedő háló felszerelésével a zárt tér szúnyogmentesen tartható.
Tenyészőhelyek megszüntetése
A tenyészésre szolgáló vízgyülemek, tócsák, pangó vizek és a ház körüli alkalmi víztározók felszámolásával, nagyobbak lecsapolásával, feltöltésével az ártalom véglegesen felszámolható.

Szúnyoglárva irtás

A szúnyoglárva-irtó szerek (szakember által használva) az ártalom megelőzésére szolgálnak.

Irtási módszerek:

  • ULV-eljárás,
  • Hideg-köd képzés,
  • Meleg-köd képzés,
  • Légtérkezelő aeroszol,
  • Párologtatás,
  • Füstölő spirál,
  • Permetezés,
  • Lárvairtás.
BIOLÓGIÁJA

A hártyásszárnyú darazsak között vannak társas és magányos fajok. Fullánkjuk tulajdonképpen módosult tojócső, így fullánkjuk csak a nőstényeknek, illetve a nőstényekből kialakult meddő dolgozóknak van. A fullánk belsejében van a méregcsatorna, melyhez a két méregmirigy kapcsolódik.

Nagy termetű, 15-20 mm hosszúságú, hártyás szárnyú rovarok, testük fekete-sárga rajzolatú és a méhekkel ellentétben csak gyengén szőrös. Magyarországon széles elterjedésben több száz fajuk él.

Csak a védett helyeken tartózkodó, megtermékenyített nőstények telelnek át.

Elsősorban kertes házak környékén, kora nyártól késő őszig találkozhatunk magányos vagy társas darázs fajokkal.

Magányos darazsak

A karcsú termetű rovarok fészküket sárból, agyagból készítik vagy növények üreges szárában alakítják ki. Nálunk a kürtösdarazsak (Odynerus spp.) a gyakoriak, amelyek fészküket lösz- vagy agyagfalakban készítik, csőszerű üregeket vájnak, melynek nyílása elé lefelé görbülő kürtőt építenek.

Társas darazsak

Leggyakrabban fatörmelékből, papírszerű anyagból, összerágott cellulózból, a földben sárral bélelt fészküket, amelyben a hímek, nőstények és a dolgozók élnek, talajba helyezhetik el, vagy növényekre, faodvakba, háztetők alá, fa-, tégla- vagy kőrakások közé építhetik. A család szaporodásával párhuzamosan fészkeiket szélesítik.

Fészkeik hatszögletű sejtjeit egy vagy több sorban építik, és sokszor beburkolják. A lárvák a vízszintesen álló sejtekben egyedileg fejlődnek. Bábozódáskor a dolgozók, a sejtet lezárják. Rovarokkal táplálkoznak, de kedvelik a növényi nedveket és a gyümölcsöt is. Behatolnak a szőlőszem belsejébe is, rágó szájszervük ugyanis, a méhek szívó szájszervétől eltérően, alkalmas a szőlőszem megnyitására.

Közvetlen környezetünkben leggyakrabban, a kecskedarázs fordul elő.

MEGJELENÉS

Kecskedarázs (Paravespula vulgaris)

15-20 mm hosszú, hártyásszárnyú, fekete-sárgás rajzolatú.

Kizárólag a megtermékenyített anya telel át, a többi darázs ősszel elpusztul. Tavasszal, általában áprilisban az áttelelt anya 10-20 pete lerakásával kezdi el a család kialakítását. 4-6 héten keresztül fészkét egyedül építi és lárvái táplálásáról is maga gondoskodik.

Fészkét a padláson, ablaktokok és fal találkozásánál, a föld alatt, vagy a növényzeten (bokrokon) alakítja ki.

Elsősorban ragadozó életmódot folytat, rovarokkal táplálkozik, de húst és gyümölcsöt is szívesen fogyaszt.

Német darázs (Paravespula germanica)

12-20 mm hosszú, a legközönségesebb faj.

Fészkét gyakran a talajban, lyukakban, kis rágcsálók elhagyott üregében építi ki. Melegben könnyen támad.

Lódarázs (Vespa crabro)

A legnagyobb államalkotó rovarfaj. 18-40 mm hosszú, rozsdabarna színű, a hazai fajok közül a legveszedelmesebb.

VÉDEKEZÉS

Darázsirtás

Különös óvatosságot igényel!

Szakemberek zárt térben (pl. padláson, nyílászárók környékén …) permetezést, füstképzést, hidegköd-képzést, porozást és ULV-eljárást alkalmaznak. A bokrokon vagy a padlástérben található fészek porozószer, illetve speciális aeroszol alkalmazásával irtható ki. A földben kialakított fészekben élők forró vízzel is elölhetők.

Legcélszerűbb a fészek nappali felkutatása és megjelölése. Irtószeres kezelésre a sötétedés utáni időpont a legalkalmasabb, mivel ilyenkor valamennyi rovar a fészekben van és az összes darázs egyidejűleg elpusztítható. A fészekbe jutó irtószertől, különösen a ködpermettől a darazsak először lebénulnak, majd elpusztulnak.

A helyiségbe berepült példányok légtérkezelő aeroszol palackkal ölhetők el.

Egy-egy példány az azonos márkanevű csapdába helyezett vonzó csalétekkel összefogható.

A csapdát késő este, vagy korán reggel, amikor a darazsak kevésbé aktívak lehetőleg a darázsfészek közelébe, illetve a darazsak által szívesen látogatott helyekre (pl. teraszra, erkélyre stb.) helyezzük el, vagy fejmagasságban fákra, bokrokra, gerendára függesszük fel. Megfelelő elhelyezés esetén, a csapda a darazsakat még a teraszra vagy épületbe történő berepülés előtt elfogja.

Mielőtt kinyitjuk a csapda tetejét, minden esetben győződjünk meg arról, hogy a darazsak elpusztultak.

Megelőzés

A megelőzés általános lehetőségei (amelyek méhek ellen is hatékonyak!) a következők:

  • gondoskodjunk az élelmiszerek és az ételmaradék zárt tárolásáról,
  • az ételek és italok tálalására szolgáló edényeket gyakran tisztítsuk és az ételmaradékokat azonnal takarítsuk el,
  • a szemétgyűjtőt takarjuk le, naponta tisztítsuk (mossuk ki), béleljük ki műanyag zsákkal, amelynek gyakori cseréjére fordítsunk figyelmet,
  • a szeméttárolót az étkezési helytől minél távolabb helyezzük el,
  • Tavasszal az áttelelt fiatal királynő (anya) megfogása és elpusztítása is hatékony lehet. Erre a célra a darázsfogó csalétkek különösen alkalmasak. Mivel a darazsak igen jól repülnek és nagy területet bejárnak, ezért a módszer annál hatékonyabb, minél több csapdát helyezünk ki.

Zárt térbe történő behatolásuk a nyílászárók (ablakok, ajtók) hálózásával megelőzhető.

Irtási módszerek:

  • Darázsirtó aerosol,
  • Permetezés,
  • Füstképzés,
  • Légtérkezelő aeroszol,
  • Hideg-köd képzés,
  • ULV-eljárás,
  • Porozás.

Ide kattintva felteheti a darázsirtással kapcsolatos kérdéseit, illetve elolvashatja a leggyakrabban előforduló kérdéseket.

Alak

A muslicák (más néven: harmatlegyek, ecetlegyek, gyümölcslégy-félék) igen apró termetűek, 2-4 mm nagyságúak és szürkés színűek. Hazánkban kb. 30 fajuk él. Leggyakoribb a piros szemű közönséges muslica (Drosophila melanogaster).

Fejlődés, szaporodás

Petéiket a szeszes erjedésben lévő gyümölcsre, gyümölcsnedvekre, befőttekbe, néha a házi szemétbe rakják le, de már a tőkén levő sérült szőlőbe, paradicsomba, vagy a fán levő hibás almába is elhelyezhetik. Lárváik az erjedő, ecetesedő, rothadó anyagban (pl. sörben, borban, gyümölcslében, szeméttartóban stb.) 1-3 hét alatt fejlődnek ki, de az erjedő folyékony székletet is látogatják, sőt abban is tenyészhetnek. Bábjuk szárazon található.

Előfordulás

Különösen a konzerv-, ecet- és sörgyárakban kellemetlenkednek, de a vendéglátóipar konyháiban és a sörözőkben is hihetetlen mértékben elszaporodhatnak.

Megjelenés

A kétszárnyúak közé tartozó legyek zömök, vaskos felépítésű, rövid csápú rovarok. Az erősen páncélozott testű bogarakkal szemben kültakarójuk viszonylag gyengébb, kitinjük sokkal vékonyabb. Csak egy pár, azaz két szárnyuk van, a hátulsó pár szárnyuk teljesen visszafejlődött és kis bunkóban végződő nyeles képletté, ún. billérré alakult. Ennek ellenére a kétszárnyúak (Dipterák), így a legyek is igen jól repülnek.

A fej viszonylag nagy, szabadon mozgatható, és a torral vékony, rövid, nyakszerű szakasz köti össze. A fej oldalnézetben négyszögletes, vagy kerekded, a szívó szájszerv lefelé irányul.

Az összetett szemek igen jól fejlettek, sokszor csaknem az egész fejet elfoglalják. A legyek mindhárom pár lábán, a karmok között rendszerint tapadókorong is található, amelyek segítségével a sima felületeken (pl. tükrön, mennyezeten stb.) is képesek járni.

Teljes átalakulással fejlődnek. A lárvák, amelyeket nyüveknek neveznek, lábatlanok. Négy lárvastádium követi egymást. A legtöbb faj lárvája bomló szerves anyagokkal táplálkozik. Bábjuk jellegzetes tonnabáb.

Az ember közvetlen környezetében leggyakoribb és legismertebb, a ház körül repdeső légyfajok 90-95%-át kitevő házi légy.

A légyirtás további módszerei:

  • Mérgezett csalétek,
  • Légtérkezelő aeroszol,
  • Hideg-köd képzés,
  • ULV-eljárás,
  • Permetezés,
  • Füstképzés.
1.1. Házi légy (Musca domestica)

Megjelenés

A házi légy (más néven: szoba légy, tífuszos légy) 6-8 mm hosszú, sötétszürke rovar. Az egyedek nagyságát a lárvakorban rendelkezésre álló tenyészőhely, illetve táplálék mennyisége és minősége határozza meg. Torán négy sötétszürke vonal húzódik végig. Szelvényezett potroha sárgás színű, a vége fekete, melynek közepén egy fekete vonal húzódik.

Fejlődés, szaporodás

A megtermékenyített nőstények telelnek át, és elszaporodásuk tavasszal ezekből a példányokból indul meg.

Elszaporodásának lehetősége azonban a jelentős peteszám és a rövid fejlődési idő miatt a többi rovarhoz viszonyítva igen nagy. Rendkívüli szaporaságára jellemző, hogy kedvező körülmények között egy légypártól 1 hónap alatt közel félmillió utód származhat.

A peterakási ingert a meleg erjedés szakában levő bomló szerves anyag szaga váltja ki.

A petéből a 15-40 0C hőmérsékletű tenyészőhelyen 24 óra múlva bújik ki a lárva (nyű). 7 0C alatt, illetve 43 0C hőmérséklet felett, a peték elpusztulnak.

A lárvafejlődés számára legkedvezőbb, a 30-35 0C közötti hőmérsékletű tenyészőhely, illetve a 24-26 0C közötti külső levegőhőmérséklet. Ilyenkor a lárvapusztulás minimális.

Bebábozódás előtt a lárvák – főleg éjjel – a melegből kivándorolnak és a hűvösebb, mérsékelten nedves helyen bábozódnak be.

A bábban az imágó, 6-9 nap alatt alakul ki, amely áttöri a báb falát, és abból kibúvik.

A légy teljes fejlődési időtartama átlagosan 2 hét, ami azonban nagy melegben 8-10 napra lerövidülhet. Mivel a kikelt nőstények már 5-6 nap múlva megkezdik a peterakást, így egy nyáron 10-12 generáció is követheti egymást.

Elsődleges tenyészőhelye a trágya, ezek hiányában a konyhai szemétben is jól fejlődik.

Felismerés

Jellegzetes alakja és életmódja miatt elég könnyen felismerhető. Az ablaküvegen levő nyomok is jellegzetesek.

Széklete a felületeken, pöttyök formájában fedezhetők fel.

Védekezés célja

Zárt térben a legyek maradéktalan elpusztítása, a helyiség légymentességének biztosítása.

Szabadban ártalmat nem okozó szinten tartásuk.

Irtás

Zárt térben (pl. istállóban, ólban) történő légyirtás során, kiemelt szerepe van a csalogató anyaggal (feromonnal) kombinált (kenhető, kiszórható, kihelyezhető formájú) mérgezett csalétek felhasználásának, illetve a különféle ragasztós légyfogók (henger, lap, szalag, zsinór) alkalmazásának. Szakemberek permetezéssel, a mennyezeten és az oldalfalakon tartós méregmezőt alakíthatnak ki, illetve a gyors ölőhatás érdekében a hidegköd-képzést, az ULV-eljárást, vagy a füstképzést használhatják. Lakásokban, egyénileg a légtérkezelő aeroszol palack, a párologtatás és a ragasztós légyfogók alkalmazása vezet eredményre.

Megelőzés

Döntően állategészségügyi feladat.

A tenyészőhelyen, a (trágya, szemét) zárt tárolása, vagy elszállítása, a peterakás lehetőségét iktatja ki. A lárvafejlődés megakadályozására, a trágya kezelésére növekedést szabályozók (juvenoidok) és kitinképződést gátlók használhatók.

A berepülő legyek hálózással tarthatók távol. Csalogatóanyaggal ellátott, színes, varsás csapdákkal egyénileg megoldható szabadtérben, vagy házon belül elektromos rovarcsapdák alkalmazásával.

1.2. Egyéb élelmiszer-látogató (szinantróp) legyek

Az élelmiszer-látogató legyekhez a házi légytől eltérő életmódú, az ember közelében élő, ún. szinantróp fajok tartoznak.

Biológia

Közös tulajdonságuk, hogy számukra az időjárás viszontagságai elől az emberi település nyújt védelmet, táplálékszükségletüket döntően az élelmiszer fedezi, a fejlődésükhöz szükséges tenyészőhelyeket pedig, a különféle élelmiszerek mellett igen gyakran az ember ürüléke biztosítja. Elszaporodásuk mértékét jellegzetes tenyészőhelyük mennyisége határozza meg.

Életük legnagyobb részét a ház környékén, a szabadban töltik, de táplálkozás, vagy peterakás céljából a lakásba rendszeresen berepülhetnek. Repülési távolságuk a házi legyekhez viszonyítva sokkal nagyobb, így tenyészőhelyeiktől több kilométer távolságra is eljuthatnak.

1.2.1. Csillárlégy (Fannia canicularis)

Alak

A csillárlégy (más néven: kis házi légy, nyári légy, kis szoba légy) 4-6 mm nagyságú, karcsú, szürke színű. Potroha mindkét oldalán kiterjedt sárgás folt található.

Fejlődés, szaporodás

Lárvái, amelyeknek sajátságos tüskés nyúlványai vannak, bomló szerves anyagban (pl. konyhai szemétben, dögben és székletben) fejlődnek.

Életmód

A hím rendszerint a lámpa, csillár körül ide-oda cikázva kering, innen kapta nevét is. Nappal csak rövid időre pihen meg, éjszaka üldögél a csilláron, ahol apró, fekete ürülékét is hagyja. Az emberre nem száll rá.

Előfordulás

Konyhai szemét, dög és széklet környékén található, de a gyümölcsök körül is előfordul. Tavasszal és nyár elején a helyiségekben igen gyakori.

 1.2.2. Árnyékszéklégy (Fannia scalaris)

Alak

5-6 mm hosszú, karcsú, feketés színű.

Fejlődés, szaporodás

Főként emberi ürülékben tenyészik, de petéit élelmiszereken is elhelyezheti.

Előfordulás

Jellemző árnyékszék-látogató. Többnyire sötét, hűvösebb zárt helyeken, az árnyékszék körül tartózkodik, de elhullajtott, többnapos emberi ürüléken is nagyszámban fordul elő. Az embert ritkán zavarja és élelmiszerre is csak elvétve kerül.

1.2.3. Döglegyek

Alak

7-10 mm nagyságú, ragyogó aranyzöld potrohú, kékeszöld torú, fekete lábú, a házi légynél nagyobb légyfajok. Leggyakrabban a selymes döglégy (Lucilia sericata) és a fémzöld (más néven: aranyos, aranyzöld) döglégy (Lucilia caesar) fordul elő.

  Fejlődés, szaporodás

A nőstények egyszerre raknak le 100-200 petét bomló fehérjetartalmú anyagra, elsősorban a rothadás késői szakaszában levő húsra, dögre, szemétbe. A peterakást életében több alkalommal megismétli. A lárvák gyorsan, 12 óra alatt kelnek ki, majd 1-2 hét múlva bebábozódnak. A bábállapot 1-3 hétig tart.

Életmód

Ürülékkel és gyümölccsel egyaránt táplálkoznak. Jól és gyorsan repülnek, szaglásuk kiváló, ezért a peterakásra alkalmas anyagot akár több km távolságból is felkeresik.

Előfordulás

Általában dögben, ürülékben találhatók, de gyakori gyümölcslátogatók is. A szabadban élnek. Különösen árnyékos és meleg helyeken, pl. emberi székletrakások körül nagy tömegben röpdösnek. Melegkedvelők, szabadban, a napos helyeken találhatók. A lakásba főleg zivataros időben tévednek be.

1.2.4. Kék dongólégy (Calliphora vicina)

Alak

A kék (más néven: kékpotrohú) dongólégy zömök, nagytestű, 8-12 mm nagyságú, acélkék színű. Testét sűrű szőr, sörte borítja.

Fejlődés, szaporodás

Petéit – egy-egy alkalommal kb. 100-100, életében összesen 800 db-ot – bomló állati anyagra, elsősorban hús vagy dög mélyedéseiben egyesével, vagy csoportosan helyezi el, de trágyában és szemétben is tenyészhet. A lárvák a hőmérséklettől függően 12-36 óra múlva kelnek ki, majd azonnal befúrják magukat a tápanyagba, melynek szöveteit fehérjebontó enzimjeikkel feloldják és megemésztik. Fejlődési ideje kb. 1 hónap.

Életmód

Igen jó szaglása van, jól repül. A szabadban tartózkodik. Zárt térben zúgva, dongva repül, és mivel az ablaküveget nem veszi észre, koppanva ütődik hozzá. Egyforma gyakorisággal táplálkozik gyümölccsel és szerves anyaggal (pl. emberi ürülékkel). Szőrös testén sok kórokozó tapadhat meg.

Előfordulás

Minden bomló növényi és állati eredetű anyagon előfordul. Leginkább vágóhidakon, konzervgyárakban és piacokon, főleg ősszel és tavasszal jelennek meg

1.2.5. Húslegyek (Sarcophagidae)

Alak

10-14 mm nagyságú, szürke színű, potrohukon sakktáblaszerű, kockás rajzolatú légyfajok. Leggyakrabban a közönséges (más néven: kockás, szürke) húslégy (Sarcophaga carnaria) fordul elő.

Fejlődés, szaporodás

Lárváik elsősorban a húsban fejlődnek. A nőstények élő lárvákat raknak le, a friss húst „beköpik”. A gyorsan fejlődő lárvák, tenyészőhelyükről elmászva bábozódnak be.

Életmód

Az imágók a húst, a gyümölcsöt és a székletet egyaránt szívesen keresik fel.

Előfordulás

Vágóhidakon, piacokon, húsboltok környékén igen gyakoriak.

1.2.6. Kerítéslégy (Muscina stabulans)

Alak

A kerítéslégy (más néven: istállólégy, korhadéklégy) 6-8 mm nagyságú, szürke színű, a házi légyhez hasonló, de annál zömökebb és nagyobb. Szárnyait a házi légynél jobban szétterpeszti.

Fejlődés, szaporodás

Lárvái kb. 2-6 hét alatt a bomló szerves anyagban, szemétben vagy élelmiszerben fejlődnek. A lárva majdnem mindenevő, eleinte a tenyészőhely anyagával táplálkozik, később azonban más légyfajok lárváira vadászik. Gyümölcsön, húson és egyéb élelmiszereken is megtalálható.

Előfordulás

Szabadban és zárt térben egyaránt előfordul.

Rejtett életmódú rovarok

A rovarok professzionális irtása fajonként különböző speciális irtási eljárásokat igényel. Társaságunk rendelkezik mindazon feltételekkel, amelyek segítségével sikeresen végezhetjük el a többek között a következő rovarfajok irtását.

Megjelenés

Erősen lapított testű, ovális körvonalú, többségben barna vagy fekete rovar. Testalkatuk alkalmas arra, hogy nappal szűk hézagokba, rejtekhelyekre húzódjanak. A fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak, mivel szemük felbontóképessége csekély, csak a sötétben való tájékozódásra szolgál.

A szemek között, a homlokon erednek a test hosszát rendszerint elérő, vékony csápok. Rágó szájszerveik vannak, mindenevők, növényi és állati eredetű élelmiszert is fogyasztják.

Járásuk fürge, fordulékony és igen gyors.

Német csótány

A 10-15 mm nagyságú, világos sárgásbarna, német csótány a legjobban alkalmazkodó és a különböző életfeltételeket leginkább elviselő faj.

Konyhai csótány

A 17-30 mm nagyságú, feketésbarna színű konyhai csótány, A német csótányhoz viszonyítva teljes fejlődési ideje hosszabb, ezért annál lassabban szaporodik és folyadékigénye is nagyobb.

Amerikai csótány

A 20-40 mm nagyságú, vöröses-barna színű amerikai csótány. Fejlődési ideje a három faj közül a leghosszabb, 150-450 nap.  Az egyetlen faj, amely szárnyait repülésre használja.

Biológiája

A csótányok a petetokban hordják a petéket, amelyek száma 12-56 között változik. A német csótány a petetokot a lárvák kikeléséig, 3-4 héten keresztül magával hordja, míg a konyhai-és az amerikai csótány a petetokot csak 1-6 napig cipeli, ezt követően elhullajtja, amelyből a lárvák 2-4 hónap múlva kelnek ki.

Legrövidebb fejlődési ideje (0,3 – 0,5 év) a német csótánynak van, a másik két faj hosszabb idő alatt válik ivaréretté.

A csótányok melegigényesek, a 25-30 C hőmérsékletű helyeket kedvelik, ezért az állandó meleg környezet (táv-és központi fűtés) kedvező feltételeket teremt elszaporodásukhoz.

Éhezést jól tűrik, táplálék nélkül hetekig is életben maradnak, azonban folyadék igényük nagy, ezért víz hiányában napok alatt elpusztulnak.

A helységben a német csótány mindenhol előfordulhat, de főleg a magasabb helyeken tartózkodik, a másik két faj viszont, inkább a padlószinthez közel él.

Rejtett életmódjuk miatt előfordulásukról csak akkor szerzünk tudomást, ha éjszaka felkapcsoljuk a villanyt, illetve rejtekhelyükön megzavarjuk a csótányokat.

Védekezés

Csótányirtás

Védekezés során, a fertőzött helységben történő csótányirtás és a mentesség folyamatos fenntartása a célunk.

Elszaporodásuk megelőzésére és irtásukra elsősorban a permetezéses eljárás alkalmas, mely során a csótányok búvó – tartózkodó- és közlekedőhelyein létesített tartós méregmező létrehozása történik.

A csótányirtás során használandó gél alkalmazása hatékony megelőzési módszer lehet, mely során az irtószert gél formájában, cseppekben juttatjuk ki a csótányok valószínűsíthető vonulási útjaira, azokra a helyekre, ahol a csótányok könnyen megtalálják és fogyasztanak belőle. A gélezéses eljárás nagymértékű szennyeződést nem okoz és különleges előkészületet sem igényel. Biztonságosan használható olyan helyeken, ahol emberek, illetve háziállatok tartózkodnak, a csótányirtás után az érintett terület rögtön használható.

A két technológia nagyon különböző, de garantáljuk, hogy a végeredmény azonos: MEGSZABADÍTJUK ÖNT A CSÓTÁNYOKTÓL!

Csótányirtás ellenőrzése

Az irtás megkezdése előtt ragasztólapos csapdát helyezünk ki a rovarok által sűrűn látogatott helyekre. Az irtási munka elvégzése után egy másik csapdát helyezünk ki lehetőleg ugyanarra a helyre. A két csapdán levő rovarok száma közti viszonyszám adja a hatékonyságot.

Csótányirtás további módszerei

  • Permetezéses eljárás,
  • Hidegköd-képzés,
  • Rés-és repedéskezelés,
  • ULV-eljárás,
  • Porozás,
  • Füstképzés,
  • Felületkezelő aeroszol,
  • Mérgezett csalétek,
  • Csótánykiűző aeroszol.

Ide kattintva felteheti a csótányirtás témakörével kapcsolatos kérdéseit, illetve elolvashatja a leggyakrabban előforduló kérdéseket.

Megelőzés

A csótányok elszaporodásának megelőzésére alkalmas eljárás, a permetezés és a csótányirtó gél alkalmazása.

A passzív terjedés, behurcolás a helységbe (lakás, iroda…) bekerülő különféle csomagolóanyagok (pl: élelmiszer, kartonok …) átvizsgálásával akadályozható meg.

A csótányok elszaporodásához víz, búvóhely és táplálék szükséges.

Az aktív terjedés megakadályozására, a szomszédos területekről való bevándorlás kiküszöbölésére a különböző rések, repedések megszüntetése szükséges, amellyel a búvóhelyek száma is csökkenthető.

Megelőzés fontos része a műszaki hiányosságok megszüntetésével, mint például lefolyó szifonok, csöpögő csapok megjavítása, a takarító rongyok megszárítása, alagsor és pince szárazon tartása.

A rendszeres, gondos takarítás, az élelmiszerek és a hulladékok zárt tárolása és eltávolítása a csótányok életkörülményeit zavarja, csökkenti táplálék forrásukat. Ezzel elő segíti a védekezési módszerek hatékonyságát.

A fent intézkedések megtétele azonban nem biztosítja, egy már megtelepedett populáció felszámolását.

Biológia

Kis termetű, hártyás szárnyú rovarok, potrohuk a torral, nyélen át 1-2 bütyökkel ízesül. Fullánkja csak kevés fajnak van. Társas életűek, kisebb-nagyobb családokban, ún. bolyokban élnek.

A hímek és a nőstények szárnyasok, a dolgozók és a katonák tökéletlen ivarszervű nőstények, mindig szárnyatlanok, fullánkjuk, vagy a potroh végén hangyasavtermelő mirigyük van.

A petéket a megtermékenyítés után szárnyukat levetett anyák, a „királynők” termelik.

Teljes átalakulással fejlődnek. A lárvák bebábozódáskor többnyire finom burokkal, ún. kokonnal veszik körül magukat.

Rejtett életmódot folytatnak, a helyiségekben található hangyák általában a dolgozók, kivéve rajzáskor, mert akkor szárnyas megjelenésű hangyákkal is találkozhatunk.

Az ember környezetében a házi hangya, a fáraó hangya, a kis fekete hangya és a gyepi hangya is előfordulhat.

Megjelenésük
Fáraó hangya (Monomorium pharaonis)

A nőstény 3,5 – 5 mm hosszú, szárnyaik vannak, amelyeket a sikeres párzás után elveszít. A hímek 3-4 mm nagyságúak, feltűnően feketék és mindig szárnyasak. Az anya életében több száz petét lerak, amelyekből 5-6 nap alatt kikelnek a lárvák. Ideális körülmények között a lárvából, 35-42 nap alatt fejlődik ki a hangya.

Kis fekete hangya (Lasius niger)

Elsősorban a szabadban fordul elő, épületekbe kizárólag táplálékért megy be. 3-5 mm hosszú, legtöbbször fekete, de gyakran feketés – barna színű. A nőstény tavasszal kezdi el a peterakást, amelyek 22-28 nap múlva kelnek ki. A lárvák fejlődési ideje 16-28 nap.

Házi hangya (Lasius emarginatus)

A nőstény 7-9 mm a dolgozó 3-4 mm hosszú, vörösbarna színű. Főként a szabadban, kertes házaknál fordul elő.

Gyepi hangya: (Tetramorium caespitum)

Ez a hangyafaj elsősorban élelmiszerraktárakban és kertes házakban fordul elő. Ezeket a helyeket élelmiszerszerzés céljából, különösen ősszel és tavasszal keresi fel.

A hangyakirálynő 6-8 mm, a dolgozó -3 mm hosszú; színük a világosbarnától a feketéig változik. A gyepi hangya fészkét -amennyiben csak egy anya található- a házon kívül, a föld alatt, korhadt fákban, falrepedésekben alakítja ki. Legtöbbször népes hangyabolyokban élnek. Általában nyáron rajzanak, de fűtött helyeken, már kora tavasszal is jelentősen elszaporodhatnak.

E hangyák a szabadban rovarokkal és édes nedvekkel táplálkoznak, helyiségekben az élelmiszereket kedvelik.

Aktívan terjednek, a lakásba bevándorolnak, de különféle élelmiszerekkel be is hurcolhatóak.

Védekezés

Hangyairtás

A hangyairtás házilag is megoldható különböző módszerekkel (aeroszol palack, mérgezett csalétek, porozás), azonban sok esetben házi módszerrel nem tud az ember úrrá lenni a hangyákon, ilyenkor érdemes rovarirtó szakember segítségét kérni.

A szakember által történő hangyairtás permetezéssel, tartós hatást biztosító szerrel történik. Az irtószer fal és padló találkozásánál folytonos sávban, valamint a helyszínen lévő rés-repedésekbe történő permetezése történik.

A célzott sávpermetezés, a hangyák vonulási útjainak kezelése mellett, a búvó- és tartózkodó területek kezelését is jelenti. Ennek folyamán a hangya ellen falszegleteket, réseket-repedéseket, vizesblokkokat, WC-t, fürdőszobát, konyhát, valamint a szemétgyűjtő helyek körüli területeket permetezzük.

A permetszer hatását hosszú időn keresztül megőrzi. A biztonságtechnikai szabályok betartásával és figyelmes munkavégzéssel elkerüljük, hogy a permetezés veszélyeket rejtsen az ott élő/megforduló emberekre és háziállatokra.

A permetszer nyomtalanul felszárad, enyhe illatanyaga rövid idő elteltével már egyáltalán nem érezhető.

Munkavégzés alatt, továbbá a szer száradásáig (fél-1 óra) szellőztetés szükséges.

Megelőzés

Gyakorlatilag lehetetlen, mivel a boly felkutatása nagyon nehéz.

Hangyairtás további módszerei

  • Rovarirtó permet,
  • Mérgezett csalétek,
  • Felületkezelő aeroszol,
  • Permetezés,
  • Porozás,
  • Gélezés.

Ide kattintva felteheti a hangyairtás témakörével kapcsolatos kérdéseit, illetve elolvashatja a leggyakrabban előforduló kérdéseket.

Ezüstös pikkelyke (Lepisma saccharina)
Megjelenés

A pikkelykefélék testét pikkelyek fedik. A rovar szép csillogását adó ezüstös por, lepereg a testről.

Jellemző a szárnyak teljes hiánya, valamint a test végén meredező három hosszú, serteszerű függelék. Az oldalsók farktoldalékok, a középső pedig a végfonál.

Mindig egy pár hosszú, fonalszerű, ostorcsápjuk van. A fejen rágó szájszervek találhatók. Egyszerű szemeik vannak, amelyek rejtett életmódjuknak megfelelően fejlődtek ki.

8-12 mm hosszú, répa alakú, szárnyatlan.

Biológiája

A nőstény életében 100-nál több petét rak le egyenként, vagy kis csomókban. Fejlődése elég lassú, viszont hosszú ideig, évekig él. Nappal keskeny hasadékokban bújik meg, csak a sötétet kedveli, ekkor jár táplálék után. Mindenevő, de főleg keményítőtartalmú élelmiszereket fogyaszt. Csak a nagyobb páratartalmú helyiségekben, kissé nyirkos épületekben szaporodik el a lakásokban, különösen a vizes helyiségekben (pl. konyhában, fürdőszobában, WC-ben) található meg.

Védekezés

Irtás

Irtására szakemberek által a permetezés, egyénileg pedig, a felületkezelő aeroszol palack, a rovarirtó permet, a porozás és a mérgezett csalétek alkalmas.

Megelőzés

Leghatékonyabban a nyirkos helyiség alapos kiszellőztetésével, fűtésével és kiszárításával oldható meg. Nedves növényi anyag (pl: moha) cserépbe helyezve a rovar számára mesterséges búvóhelyül szolgál. Az ide betelepedők összefogásával, majd elpusztításával elszaporodásuk meggátolható.

További irtási módszerek

  • Rovarirtó permet,
  • Mérgezett csalétek,
  • Felületkezelő aeroszol,
  • Permetezés,
  • Porozás.

Különleges rovarok

Biológia

1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, sárgásbarna színű, pókidomú. A lárvának három, az ezt követően kialakuló sajátos formának, az ún. nimfának és az imágónak négy-négy pár lába van.

Kifejléssel fejlődik. A nőstény 2-9 évig tartó élete során több ezer petét rak, melyekből a lárvák a hőmérséklettől függően 2-8 hónap múlva kelnek ki, majd valamilyen növényen várják, hogy kisebb állatokban megkapaszkodva vért szívjanak, amely kb. 1 hétig tart. Minden fejlődési stádium átalakulásához vérszívásra van szükség, melyet más-más gazdaállatból szív ki.

A táplálkozástól függően, a fejlődés teljes időtartama 2 hónap-6 év között mozoghat, de átlagosan 3 év.

A háziállatok, földön fészkelő madarak, hüllők, vadon élő emlősök, valamint az ember vérét szívja. Az aljnövényzeten (fűszálakon), a bokrok és fák levelein legfeljebb 1,5 méter magasságban hátsó lábaival megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmakat. A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán, vagy a bőrön tovább mászik, és alkalmas helyet keresve (pl. térd- és könyökhajlaton, felkar belső felületén, hason stb.) csak néhány óra után kezd vért szívni. Vérszívás után a bőrről magától, csak 3-8 nap múlva esik le.

Hűvös, nedves homokban táplálék nélkül 3-6 évig is életben marad, a fiatal alakok azonban az éhezést csak kb. 1 évig bírják.

Erdőkben, erdei tisztásokon, bokros, bozótos, nyirkos helyeken él. Száraz időben a nedves avar alá húzódik. Nagy számban különösen április-május-június és szeptember hónapokban fordul elő.

Az emberre esős, nyirkos időben, többnyire a kerti munka során, vagy kirándulás közben kapaszkodik fel. A kertekbe a háziállatok, a földön fészkelő madarak és a vadon élő kisemlősök révén kerül be.

A kullancsirtására jelenleg nincs engedélyezett szer.

Galambfészek közelében, emeletes városi, vagy vidéki kertes házak lakásaiban alkalmilag jelenhet meg, de nem ritkán a baromfiólban is megtalálható.

Biológia

Átlagosan 4 mm hosszú, jóllakottan azonban 9 mm nagyságú, világossárga színű pókidomú. A nőstény minden vérszívás után 12-70 db petét rak le. A petékből kikelő lárvák lassú, 3-4 hónapos kifejléssel történő fejlődéséhez feltétlenül vérszívás szükséges.

Elsősorban a madarak vérével táplálkozik, de alkalmilag az emberből is szívhat vért.

A vérszívás ideje a kortól függ, amely lárvánál 1-2 óráig, az imágónál viszont csak 20-40 percig tart.

Az ágyi poloskához hasonló rejtett életmódot folytat, napközben eldugott helyen, a gazdaállat fészkének hasadékaiban, réseiben pihen és csak éjszaka időszakosan jár táplálék után.

Csípése igen kellemetlen viszketést vált ki és csalánkiütéshez hasonló, nehezen gyógyuló, hólyagos, nedvező bőrelváltozást, bőrgyulladást okoz. Az előidézett ártalom jellege és a kártevő életmódja miatt gyakran tévesztik össze az ágyi poloskával.
Az ember környezetében nem szaporodik el, mivel az embervér szívását követően napokon belül elpusztul.

A lakásba a nyitott ablakon keresztül jön be, ugyanis az elhagyott galambfészekből, az elhanyagolt padlásterekből, vagy az üres baromfi ólakból a hosszú ideig tartó éhezés miatt kimászik.

Irtási módszerek:

  • Rovarirtó permet,
  • Hideg-köd képzés,
  • ULV-eljárás,
  • Füstképzés-légtértelenítés,
  • Felületkezelő aeroszol,
  • Permetezés.

A verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus) egy közismert és elterjedt európai poloskafaj, amely nevével ellentétben nem a bodobácsok (Lygaeidae) rokona, hanem a verőköltő poloskák (Pyrrhocoridae) családjának tagja.

Feltűnő, piros-fekete mintázatú verőköltő bodobácsok különleges nevüket onnan kapták, hogy a legelső tavaszi rovarok közé tartoznak, már a gyenge napfényben is tömegesen mutatkoznak, azaz a tavasz, a verőfény hírnökei.

A közismert kis rovar háta piros alapszínű, melyet jellegzetes fekete mintázat díszít, így például a félfedőkön egy-egy kör alakú folt díszlik. A félfedők alatt látszó potroh fekete, de pereme vörös, hasonlóan az előhátéhoz. A faj feje és alsó oldala fekete. Szárnyainak fejlettsége egyedtől függ. A kifejlett egyedek testhossza kb. 1 centiméteres. A verőköltő poloskák jellegzetessége a pontszemek hiánya. Ez a poloskafaj nem áraszt kellemetlen szagokat, illetve nem is csíp.

A tavasz folyamán gyakran láthatóak párzás közben összetapadt bodobácsok, illetve nem ritkán a közvetlen közelükben számos fiatal egyed. A talajba és avarba rakott, fekete petékből kikelő, júniustól októberig fejlődő, szárnyatlan lárvák szintén vörösek, ám mintázatuk jóval egyszerűbb az imágókénál.

A kifejlett verőköltő bodobács a talajba ásva telel át, majd a következő évben az 50-60 pete lerakását követően elpusztul.

Az ágyipoloska 4-8 mm hosszú, rozsdabarna színű, szárny nélküli, rovar, a lábain tapadókorongok és karmok vannak. Torán bűzmirigy van, mely jellegzetes szagú váladékot termel.

A nőstény 1-2 évig él, naponta 2-3 petét rak. Szapora vérszívó, egy poloska ivadékainak száma egy év alatt kb. 4000 lehet. A poloska petéket búvóhelye talapzatára ragasztja, melyekből a lárvák 10 nap alatt kikelnek és ivaréretté válnak öt vedlés után. Ehhez mindenképpen vérszívásra van szüksége, mert különben nem fejlődik tovább. Átlagosan a kifejlődés ideje 60 napot vesz igénybe nyáron. Teljes sötétségben indul táplálkozni, amikor tápcsatornája majdnem teljesen kiürült. Melegben másnaponként, hidegben csak hetenként szív vért, ez 5-10 percig tart. Hidegben az éhezést is sokáig tűri, szobahőmérsékleten táplálék nélkül 2-3 hónapig életben marad.

Érzékszervével, mely a szívókája végén helyezkedik el, kitapogatja a vérszívásra alkalmas helyet. Leggyakrabban a nyak-, boka- és csuklótájékon szív vért. A viszketés azonban nem azonnal jelentkezik. Az ágyi poloska leginkább az embervért kedveli.

A nedves, nyirkos helyiségeket nem szereti. Nappal keskeny résekben, repedésekben, húzódik meg, és itt olyan mélyen tartózkodik, hogy a hasa és a háta is érintkezzen a búvóhelye falával. Fénykerülő, a huzat és a zaj nem ideális számára. A poloska változatos helyeken rejtőzködik: a képkeretek, karnisok, csillárok felfüggesztésénél, a falrések között, a felső ablakkeretben, ágyrepedésekben és a kárpitozott bútorok hézagaiban is elrejtőzhet. Gyakran könyvek és ruhaneműk között bújik meg.

Az ágyi poloska leggyakrabban különféle használati tárgyakkal pl. bútorral, képpel, könyvvel, bontásból származó építkezési faanyaggal, csomagokkal terjed. Ezt a terjedési módot passzív módnak nevezik. Központi fűtéssel rendelkező lakóházon belül a szomszédos lakásokba a csövek áttörési helyein keresztül, azaz aktív módon is bekerülhet.

Védekezés

 Ágyipoloskairtás

Irtásánál a cél a teljes kiirtás, a helyiség mentesítése. Elszaporodását permetezéssel kialakított tartós méregmezővel lehet meggátolni. Kiegészítő kezelés történhet porozással, füstképzéssel, hidegködképzéssel (kiűzés).

Speciális előírások:

  • Használt holmik vétele-eladása rovarmentes állapotban történjen.
  • Az olyan faanyagokat, melyek épületek bontásából származnak, 6 hónapig üres helyen kell tárolni (pl: üres raktárban) így a táplálék megvonásra kerül, és a poloskafertőzöttség megszűnik.
  • Üdülőkben, szállodákban, olyan helyeken, ahol a lakók gyakran cserélődnek rendszeresen megelőző irtószeres permetezést kell alkalmazni.

Irtási módszerek:

  • Rovarirtó permet,
  • Hideg-köd képzés,
  • ULV-eljárás,
  • Füstképzés,
  • Felületkezelő aeroszol,
  • Permetezés.

Hazánkban közel 50 bolhafaj fordul elő, melyek többnyire egy-egy állat vérével táplálkoznak. Azonban akadnak olyan bolhák is, amelyek megszokott gazdájukon kívül egyéb állatok vérét is fogyasztják. Ebbe az utóbbi csoportba sorolható az emberbolha (Pulex irritans) is, alapvetően embervérrel táplálkozik, de egyéb állatból is szívhat vért.

2-4 mm hosszú, fényes testű, sötétvörös, gesztenyebarna színű, lapos, szárnyatlan rovar. Testük oldalirányból összelapított, ami a szőrzet közti gyors mozgást segíti. Lábai erős karmokban végződnek, hátsó lábpárjával akár 5-10 cm magasra és 10-30 cm távolságra is ugrani képes. Fején és torán fésűszerv nincs.

Ugrólábuk segítségével emellett, nagyon nagy távolságba és magasságba képesek ugrani.

Ez a képesség részben a bolha menekülésüket segíti, részben a táplálékszerzés során egyik gazdáról a másikra való átugrást teszi lehetővé.

Az egyes fajoknak megvannak a maguk jellegzetes bolha fajai, például a macskában leggyakoribb a macskabolha (Ctenacephalides felis), kutyában a kutyabolha (Ctenacephalides canis) és emberben az emberbolha (Pulex irritans), de ezek mindegyike képes a többi fajon is vért szívni.

A bolha fénykerülő, többnyire olyan helyeken tartózkodik, ahol reménye van arra, hogy a vért adó gazdát rendszeresen megtalálja. Legkedvezőbb számára a 18-20°C hőmérséklet és a 70-80%-os relatív páratartalom. Melegben igen élénk, hidegben szinte mozdulatlan.

Teljes átalakulással fejlődik. A nősténybolhák az állatokon és elsősorban azok környezetében (a szőnyegre, a parkettára, a talajra) rakják le petéiket. Az állatokon lerakott peték is rövid időn belül a földre hullanak. A kerekded, szürkésfehér, 0,5 mm nagyságú petékből 1-2 hónap alatt fejlődik ki a kifejlett bolha. A környezetben a petékből 2-12 nap alatt lárva lesz. Fejlődési idejük a hőmérséklettől, a relatív páratartalomtól és a tápláléktól függően nyári melegben 30-45 nap, télen azonban 300 nap is lehet. Legkedvezőbb számukra a 70% relatív páratartalom és a 20°C körüli hőmérséklet. Száraz helyen, 40-50% relatív nedvességtartalom alatt elpusztulnak.

Három vedlés után a lárvák bebábozódnak, majd a bábból a kifejlett rovar rendszerint a lépések okozta rezgés hatására, legtöbbször a lábdobbanásra ugrik ki és azonnal a vért adó gazdára igyekszik felkapaszkodni.

Teste a vérszíváshoz alkalmazkodott, szőrzete hátrafelé irányul, kiálló részek nincsenek rajta, tehát alakja igen alkalmas a szőrben, ruházatban való gyors előre-haladásra és tartózkodásra.

Vérszívása 1 perctől 2-3 óráig is eltarthat, leggyakrabban boka és csukló, valamint az ágyék tájékán találkozhatunk bolhacsípéssel. Meleg szobában akár naponta, hűvösebb időben ritkábban szív vért, 13°C hőmérséklet alatt táplálkozása szünetel. Táplálék nélkül hideg időben és magasabb páratartalom mellett 1-3 hónapig képes élni.

Védekezés

 Bolhairtás

Az ártalom előzetes megelőzése érdekében fontos a tisztaság, valamint az állandó takarítás.

A poros parketta, a hézagos kialakítású padlózat, valamint a padlószőnyeg ideális körülményeket biztosít a bolha szaporodásához.

A helységek rendszeres takarítása a bolhalárvák fejlődését akadályozza meg. További lehetőség, a padozat forró vízzel történő felsúrolása. A bolhaártalom időleges kivédésére szúnyogok és kullancsok távoltartására használt bőrfelület kezelésére használt szerek is hatékonyak, azonban a ruházat védelme ilyen esetben sem megoldott. Végleges és tartós megoldás a szakember által történő permetezéses eljárással végzett bolhairtás. A bolhairtás során felületi kezelés kombinált hatóanyagú bolhairtószerrel történik, mely az imágók elpusztításán kívül a lárvák elölését is biztosítja.

Zsúfoltság és nagy fertőzöttség esetén füstképzés alkalmazása is jöhet szóba a bolhairtás elvégzésére.

Irtási módszerek:

  • Rovarirtó permet,
  • Hideg-köd képzés,
  • ULV-eljárás,
  • Füstképzés,
  • Felületkezelő aeroszol,
  • Porozás,
  • Permetezés.

Testük hengeres, paratergitjeik nincsenek. Szelvényeik száma 40 felett van, de ez fajra

 nézve sem állandó mert egész életük során vedlenek és szelvényszámuk növekszik.

Erdei vaspondró (Megaphyllum projectum)

A hím egyszínű sötétbarna, a hátán vékony fekete középvonallal. A nőstény barna alapszínű, 2 világos hosszanti sávval. Mérete 25-38 mm. Erdők avarjában mindenhol gyakori.

Egyvonalas vaspondró (Megaphyllum unilineatum)

Fekete alapszínű, s hátoldalán egy vékony világos-sárga vagy narancspiros hosszanti csík található. Mérete 20-30 mm. Szárazabb gyepekben, akácosokban főleg az Alföldön gyakori, gyakran tömeges.

Horgas vaspondró (Unciger foetidus)

Színe fekete, teste erősen szőrös. A telson lekerekített, a szubanális pajzson a fej felé irányuló sarló alakú nyúlvány van. Mérete 25-28 mm. Erdők avarjában gyakori.

Farkatlan vaspondró (Cylindroiulus boleti)

Színe sárgás- vöröses barna, a szelvények közepén sötétebb. Az utolsó szelvény vége lekerekített, farkacskát nem alkot. Mérete 15-36 mm. Főleg száraz erdőkben, korhadó fákban gyakori.

Farontó vaspondró (Cylindroiulus luridus)

Színe szürkés, zöldes. A telson rövid, lekerekített faroknyúlványt visel. Főként korhadó fában, fakéreg alatt található. Mérete 25-35 mm.

Homoki vaspondró (Ommatoiulus sabulosus)

Színe sötét, a hátán két világosabb, gyakran vöröses csíkkal. Az egyik legnagyobb Diplopodánk, mérete 30-60 mm. Láperdőkben és középhegységi bokorerdőkben gyakori.

Földrajzi elterjedése

Európa keleti részéből került Magyarországra. Az Alföld homokos talajain gyakran előfordulnak, de a domb- és hegyvidéki rétek és legelők déli lejtőin is előfordul.

Néha nagy egyedszámban fordul elő és ilyenkor vándorol.

Tápnövényei

Az alföldi száraz, csenkeszes és árvalányhajas rétek, valamint borókások az elsődleges előfordulási helyei. Legfontosabb szerepe a lehullott avar lebontásában van.

Védekezés

Védekezési eljárások

  • Permetezés,
  • Talajfertőtlenítés